Van, hogy az ember n�ha olyan dolgokat m�vel, amiket m�skor soha sem tenne, vagy soha nem gondoln�, hogy egyszer meg kell tennie. Olyan is megesik, hogy ut�na nem eml�kszik r�, hogy t�nyleg megtette ezt. Teljesen �ntudatlanul cselekszik n�ha, mintha �lmodna. Sok�ig nem hittem ebben, �s csak r�h�gtem rajta, most m�r azonban elhiszem. Ehhez az kellett, hogy egy sz�rny� r�m�lomba cs�ppenjek, amib�l nem tal�lok kiutat.

Soha nem gondoltam volna, hogy egyszer Soul Society ellen fordulok, vagy hogy beb�rt�n�znek. De megt�rt�nt. Egyre jobban �rzem, hogy jogos volt. Most is, szemrebben�s n�lk�l b�ntam el azzal a sok shinigamival. Igaz, nem �ltem meg �ket, csak elaltattam. Nem �reztem m�g egy kicsike b�ntudatot sem, mert egy nagyobb, nemesebb c�l vez�relt: megsz�ktetni a bar�taimat, akik mellesleg �rtatlanok. Csup�n ez lebegett a szemem el�tt, csak erre koncentr�ltam.

Furcsa volt ez az �jjel, ezt mindv�gig �reztem. Legel�sz�r az volt szembet�n�, hogy befel� megy�nk, amikor elvileg meg akartunk sz�kni. Miyamoto-san szerint ez egy r�videbb �t. Nem ellenkezt�nk, elv�gre � r�gebb �ta volt itt, mint mi, s�t m�g id�sebb is volt n�lunk. Vakon k�vett�k teh�t. Ahogy egyre beljebb �rt�nk, megint kezdett el�nteni a f�jdalom. Egyre gyakrabban jelentkeznek ezek a „rohamok”. Nem tudtam, meddig b�rom m�g tartani az iramot. Gondoltam r�, hogy le k�ne szakadnom t�l�k, mert h�t �n nem akarok elmenni inn�t, �s a t�bbit m�r �k is el tudn�k int�zni. F�lelem is volt bennem, h�tha megint b�ntom valamelyik bar�tom. Ez a gondolat m�g jobban buzd�tott arra, hogy maradjak le.

Nem is tudom, h�nyadik termen ment�nk m�r kereszt�l, mikor v�gre meg�lltam. A f�jdalom el�rte az elviselhetetlen fokozatot. �gy �reztem, valami ki fog t�rni bel�lem. A t�bbiek csod�lkozva n�ztek vissza r�m. Kei �s Souma gyorsan odaugrottak hozz�m, Miyamoto-san pedig k�r�ln�zett, vannak-e �jabb �r�k. Tal�n k�t perc telt el, mire vissza�rt.

-          J�n valaki… k�t szem�ly tart errefel�… nem tudom, kik azok, de biztos er�sek, ha csak ketten j�nnek.

Az els� gondolatom az volt, tal�n Soi Fong-taichou�k azok, hogy visszavigyenek minket. Ilyen gyorsan eljutott volna hozz�juk, mit csin�lunk? De azt�n nem volt er�m tov�bb gondolkodni, kit�rt, ami bennem volt.

M�r l�tni nem l�ttam semmit. �gy �reztem, elvesztettem az eszm�letem. Az utols�, amit �reztem, az hatalmas mennyis�g� szellemi energia. M�g csod�lkoztam is, hogy ez mind bel�lem j�n, de azt�n els�t�t�lt a vil�g.

Kei �s Souma hirtelen nagyon megijedtek. Nem csoda, elv�gre csak �gy el�jultam. Az ijedts�g�k hamar elsz�llhatott, mert kinyitottam a szemem.

-          Na v�gre kezembe vehetem a dolgokat! – mondtam, v�rv�r�sen izz� szemekkel.

Ren-chan?, n�ztek r�m f�lve. Tal�n �gy n�zett ki, mint �n, de val�ban nem �n voltam. M�r elvesztettem az eszm�letem, ezeket �gy cselekedtem, hogy nem voltam magamn�l. Valami, jobban mondva valaki m�s ir�ny�totta a testemet. Az�ta se tudtam meg, mit m�veltem ebben az �llapotban.

-          Nem, �n nem Ren-chan vagyok! – n�ztem r�juk, majd hatalmas reiatsu robbant ki bel�lem.

A k�t fi� hamarosan el is vesztette az eszm�let�t. Miyamoto az er�hull�m hat�s�ra nekirep�lt a falnak. Tal�n � is el�jult… Ek�zben a b�rkem�nyed�s, ami az arcomon volt, terjedni kezdett, m�gnem beter�tette az eg�sz arcomat. Maszkszer�en bor�totta be, csup�n a v�r�s szemeim l�tsz�dtak ki. Az energia pedig �rv�nyk�nt kavargott k�r�l�ttem.

-          V�gre! V�gre uralhatom a test�t! Mi�ta v�rok m�r erre! – nevettem �rd�gien. Egy pillanatra f�jdalom has�tott bel�m, mintha valami pr�b�lna visszaszor�tani. – Nem, nem hagyom magam! Nem veszed �t ism�t a hatalmat felettem! Nem nyomhatsz el magadban! – ord�tottam, azt�n ekkor nyitottak be Hitsugaya-taichou�k. Felsik�tottam a f�jdalomt�l, azt�n v�g�l is siker�lt elnyomnia engem.

Ezut�n Hitsugaya-taichou kivitte Keit �s Soumat az �rv�nyb�l �s Matsumotora b�zta �ket. Azt�n visszafordult fel�m, �s berep�lt az �rv�nybe. Ott m�r t�rt karokkal v�rtam r�.

Harcolni kezdt�nk. El�sz�r nem volt fegyverem, �gyhogy el�g nagy h�tr�nyban voltam. De hirtelen megjelent a kezemben egy kard. Igen, a zanpakutoum.

-          Tomore, Perdiz! (Cs�pd meg, Fogolymad�r!) – ki�ltottam, �s szabadj�ra engedtem a zanpakutoumat.

-          �, h�t m�giscsak siker�lt! – mosolyodott el Hitsugaya. Mintha boldog lett volna, hogy � harcolhat vele el�sz�r.

Elt�ntettem az �rv�nyt, �s most m�r a zanpakutoummal kezdtem harcolni. Hihetetlen�l nagy er�t �s gyilkol�s ut�ni v�gyat �reztem magamban. �hes vagyok, gondoltam. Soha nem jutott m�g eszembe, hogy a Hollowok milyennek tal�lhatj�k egy shinigami lelk�t. Most azonban �reztem, szinte s�v�rogtam taichou ut�n. Sz�rny� bevallani, de meg akartam enni.

-          Hogy lehet? – gondolkodott k�zben Hitsugaya. – Az egy Hollow maszk…?! Nem �rtem… nem akarom �rteni! Le kell �ll�tanom valahogyan!

Ekkor meg�rkezett Matsumoto is. Visszat�rt a F�ldr�l. Komolyabban nem mes�lt el semmit, csak elsz�rny�lk�d�tt a l�tv�nyon, majd er�t vett mag�n, �s felki�ltott a kapit�ny�nak:

-          Taichou! Valahogyan… valahogyan el k�ne vinn�nk Ren-chant… - itt kicsit elbizonytalanodott. Nem volt biztos benne, hogy engem l�t. – El kell vinn�nk Ren-chant Uraharahoz!

-          �rtem… - ny�gte taichou, mik�zben harcolt.

Ezt �t kell gondolnia. Hogyan kapja el? Valahogyan le k�ne fogni… t�l gyorsan mozog �s az ereje is legal�bb kapit�nyi szinten van. Emellett a t�mad�sai is er�teljesebbek lettek. Egy pillanaton m�lik az eg�sz. Tal�n siker�l lefagyasztania… egy pillanata van r�!

�vatosan k�zel csalogatta mag�hoz, majd egy szempillant�s alatt suhintott egyet Hyourinmaruval, aminek k�vetkezt�ben egy hatalmas j�gs�rk�ny h�z�dott v�gig el�tte a terepen, �s Ren pont az �tj�ban volt, �gy � is lefagyott.

-          Megcsin�lta! – mosolyodott el Matsumoto. Azt�n gyorsan arr�bb ugrott, �s elkapta a j�gt�mb�t. Nem lett volna t�l szerencs�s, ha hagyj�k �sszet�rni.

A kapit�ny ek�zben lesz�llt �s megsz�ntette Bankai-�t. M�g pont siker�lt, f�jta ki mag�t. Most m�r csak el kell vinni �t Urahar�hoz. Egy darabig nem fog kiolvadni, rendk�v�l nagy er� k�ne ahhoz. Valami azonban m�g mindig nem f�rt a fi� fej�be. Ahogy eln�zte a j�gg� fagyott l�nyt, egyre csak a maszkra t�vedt a tekintete. Hogy lehet az, hogy Hollow-�larca van? Ezek szerint igaza volt. �s a zanpakutou… igen er�s darabnak t�nik, sz�l t�pus�, d�mon m�gia alap�. Shikai form�ban legink�bb a saira hasonl�t. Szerencs�re nem tapasztalta a k�pess�g�t. Ki tudja, mi lett volna.

Ek�zben Matsumoto megnyitotta a senkai kapuj�t. Onn�t k�t pokollepke bukkant ki, hogy �tvezess�k �ket a hossz�, vesz�lyes dangaion, hogy azt�n az emberek vil�g�ban bukkanhassanak ki.